Az öngyilkosságok száma egy évtized alatt csaknem 14 százalékkal csökkent az EU-ban. Magyarország most az öngyilkossági rátát tekintve a második a kontinensen, de a régiók között a Dél-Alföldön a legrosszabb a helyzet.
Az összesen igényelt 121,5 milliárd forintnyi összegnek valamivel több mint ezredrészéről nincs még döntés, a bő 35 ezerből csak 40 pályázó vár még a sorára. A kifizetések is zajlanak, a teljes összeg bő negyedét már folyósították.
Van mód az éves elszámolásra minden, már meglévő beruházás esetében, sőt azoknál is, akik igényüket szeptember 7-ig benyújtották, de lesz egy határidő is, amíg meg kell valósítsák ehhez. A többiek már bruttó elszámolásba kerülnek majd.
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
Változatlanul folyik a vita arról, hogy az egész életciklusra kivetítve az elektromos vagy a belső égésű motorokkal szerelt járművek okoznak-e több környezeti kárt.
Maga Kocsis Máté szólította fel Lantos Csaba energiaügyi minisztert arra, hogy ne változtassák meg a háztartási napelemes rendszerekkel már rendelkezők éves szaldóelszámolását. Szerinte ez nem fair, és megpróbálta Brüsszelre is ráfogni.
Richard Lofthouse, az Emissions Analytics vezető elemzője szerint ijesztő, hogy miközben évről évre megjelennek a károsanyag-kibocsátással foglalkozó újabb szabályok, senki sem foglalkozik a nem kibocsátásalapú környezetpusztítással.
A Tiszán kívül a Dunán is rajzanak nyaranta a kérészek, de az itteniek később, igaz hosszabb időn át. Az ezüstös szárnyaikkal az esti fényben apró angyalokként rebbenő rovarok négy évtized múltán jelentek meg ismét, de a fényszennyezés komoly kihívást jelent a számukra. Megóvásuk viszont már Budapesten is biztosított. A kérészekről és az őket védő speciális fénysorompókról Kriska György biológus beszélt a hvg.hu-nak. Videón az idei rajzás.
Nem túl optimisták az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársai, akik összefoglalták azt, hogy mire számíthatunk a jövőben. A kockázatok világosak és fenyegetőek, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a megoldások a kezünkben vannak, azonban az érvényben lévő klímapolitikák ezeket jelenleg figyelmen kívül hagyják.
Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának? Szakemberek segítségével vettük végig, hogy pontosan mi áll a hazai földrengésekről szóló hírek hátterében, hogyan értelmezzük a magnitúdó és a rengésfészek mélységére vonatkozó értékeket és arra is kerestük a választ, hogy miért érezzük azt, hogy hirtelen megsokszorozódott a földmozgások száma.
Az anyamedve és két bocsa megnézték maguknak a település központjában beszélgető embereket, aztán nyugodtan távoztak.
Több mint százmilliós büntetést kapott a cég, amelynek hordóin még a feliratok is hamisak voltak.
Ez nem egy kínai, hanem egy amerikai tudományos felmérésből derült ki, melyet a Chicagói Egyetem energiapolitikai intézete adott ki. Eszerint sikeres volt az a környezetszennyezés ellen indított háború, melyet tíz éve indítottak el az 1,4 milliárd lakosú országban.
A világszervezet szerint sürgősen cselekedni kellene a klímaváltozás miatt, a szaúdi óriáscég azonban válaszra sem méltatta az ENSZ-t.
A rendőröknek azt mondták, nem tudták, hogy védett fajról van szó.
Magyar és osztrák civilek már kezdeményezték, hogy vizsgálják felül a Fertő tó világörökségi helyzetét, szeptemberben jöhet is a vizsgálat.
Ha autómentes nem is lesz a Forma-1, egy lépéssel közelebb került a klímatudatossághoz.
